Párizs (latinul Lutetia) Franciaország fővárosa. A világ négy legjelentősebb városa közé tartozik. A legkorábbi leletek arra utalnak, hogy a várost már i. e. 4200-ben lakták. I. e. 52-ben Labierus gall helytartó foglalta el a várost, ekkor a település a Lutéce nevet kapta. Párizs a IV. században vette fel mai nevét a valaha ott élt parisius törzs után. A 18. század vége óta Párizs híres az éttermeiről és magas színvonalú konyháiról. 1786-ban nyitotta meg kapuit a La Taverne Anglaise luxusétterem, amely a jövőbeli párizsi éttermek modelljévé vált a maga elegáns étkezőjével, széles menüválasztékával, és jól képzett személyzetével. 

Kiabáló szakácsok, rendetlenség, az evőeszközök és edények kattogó hangja, a pincérek és a szakács közötti konfliktus – egy 1983-as látlelet a párizsi éttermek konyháinak egyikéből. A hatvanas éveiben járó, elvált Alex (Yves Montand) egykor sztepptáncos volt, bár nem túl kiemelkedő, mégis tisztelik a táncteremben. Korlátozott pénzeszközökkel és erőforrásokkal ez az éttermi pincér arra vágyik, hogy vidámparkot alapítson a tengerparton…

Céljai érdekében például gyakran találkozik a gazdag Gloriával (Rosy Varte), akitől tapintatosan 100 000 frankot, ingyenes kamatozású kölcsönt vesz fel. Emellett egyidejűleg Claire-t (Nicole Garcia), egy angol nyelvoktatót is rendszeresen felkeres, akit tizenhét évvel ezelőtt ismert meg apja esküvőjén egy hajón. Ezen a két kapcsolaton felül könnyed kapcsolatot ápol Coline-nal is. (Dominique Laffin)

Amikor Alex sikerrel jár a karrierjével, elégedett az álomparkjával, minden nője eltűnik: Gloria és Claire is visszatérnek férjükhöz, Coline pedig az étterem fiatalabb pincérjét követi. Alex szerint a régi sláger szövegét át kellene dolgozni: A legnagyobb szükség órájában természetesen újra egyedül vagyok.

Claude Sautet munkáiban általában sok mellékszál van, mert az emberi érzelmeket, különösen a hétköznapi életet élő emberekét, részletesen meg tudta ragadni, és képes volt azt melankolikus humorral megjeleníteni. Tette ezt még olyan komoly témáknál is, mint az emberi elidegenedés, ami a Főúr!-ban bemutatott fő motívumok egyike. A film kiváló magyar szinkronnal elérhető.    7/10